Nyitókép: MTI / Mónus Márton
***
Nyilvánosan beszélgettem Pető Attilával, aki egy katolikus pap áldozata volt, és ezt elmondta névvel-arccal három évvel ezelőtt. Gondoltam, mint áldozat esetleg tud segíteni, hogyan mentsük meg a gyerekeket.
Kicsit azonban most előrerohantam az időben. A kegyelmi ügy kirobbanásakor Attila a Sándor-palota előtt tüntetett, sőt fel is szólalt, én pedig a Facebookon kiálltam Novák Katalin mellett. Amikor lemondott a köztársasági elnök, Attila rám írt, hogy szeretne vele találkozni. Akkor nem tudtam megszervezni, mert külföldön voltam, de meghívtam őt a műsoromba. Azt beszéltük meg, hogy ő kérdez engem a kegyelmi ügyről, én őt a gyerekek védelméről. Egy beszélgetés lesz, ami felülemelkedik azon, hogy sok mindenről máshogyan gondolkodunk.
Nekem mindig az áldozatok védelme volt a legfontosabb, ezért készítettünk filmet Biszku Béláról, a háborúban megerőszakolt nőkről, 2006-ról, sőt van egy Traumáinkon innen és túl című filmünk, amiben olyan embereket mutatunk be, akiknek nehéz gyerekkoruk volt, és mégis normális felnőttek lettek. Ezzel a filmmel és a főszereplőkkel járjuk a nevelőintézeteket a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalommal, hogy megmutassuk: a legrosszabb szülői mintákat is meg lehet haladni, intézeti gyerekeknek is lehet boldog felnőtt életük.
A nyilvános beszélgetést a kegyelmi üggyel kezdtük. Elmondtam, hogy szerintem rengeteget vesztett az ország Katalin lemondásával. Én benne nem csalódtam, ugyanaz a csodálatos ember volt a kegyelmi döntése előtt és után; szerintem nem kellett volna lemondania azért, mert hozott egy hibás döntést.
Attila pedig elmondta, hogy egymás lepedofilozása biztos, hogy sokat árt a gyerekvédelem ügyének. Szerinte a köztársasági elnök jó döntést hozott, vállalta a felelősséget, de tartozik a magyarázattal. Úgy látja: a gyerekvédelem előtt van a gyerekek jólléte; ha jól lennének a gyerekek, akkor megvédeni se kellene őket. Megbeszéltük azt is, hogy pedofil bűncselekmények minden társadalmi közegben előfordulnak.